Sárga pitaya mag (Selenicereus megalanthus)

A Hylocereus (korábban Selenicereus) megalanthus egy széles körben elterjedt és termesztett kultúrnövény, termése az ún. sárga pithaya.

Elterjedése és élőhelye

Kolumbia, Ecuador, Peru, Bolívia erdeiben epifitikus 90–1800 m tszf magasságban; széles körben termesztik Dél-Amerikában.

Jellemzői

Gazdagon elágazó, bokros növény, 4 m magasra is megnő, hajtásai három bordásak, hullámos szélűek, 1–2 m hosszúak, 30–60 mm átmérőjűek, areoláin középtövis, tövisek és serték fejlődnek. 1-3 tövise széles alapú, sárgásbarna. Fehér virágai 300 mm hosszúak, törékennyé válnak elvirágzás után. A pericarpium és a tölcsér zöldes színű, pikkelyei tövében fehér szőrök és areolánként 14-15 tövis fejlődik. Ehető termése 110 mm hosszú, sárga, csak kevés tövist hordoz.

Rokonsági viszonyai

Közeli rokona a Hylocereus setaceus, mellyel együtt leginkább átmeneti morfológiát képviselnek a Selenicereus és Hylocereus genus között. A legutóbbi kutatások Selenicereus-Hylocereus hibrid eredetüket tartják valószínűnek, ebben az esetben a Hylocereus costaricensis és a Selenicereus inermis merülhet fel, mint szülőfaj, ugyanis e két faj szimpatrikus elterjedésű. Genomikai vizsgálatok alapján azonban legközelebb a Hylocereus ocamponis, Hylocereus monacanthus és Selenicereus grandiflorus fajokhoz áll. A hibrid eredetet támasztja alá, hogy mind a Selenicereus, mind a Hylocereus fajok 2n=22, míg a Hylocereus megalanthus 2n=44 kromoszómaszámmal rendelkezik. A Selenicereus és Hylocereus fajok között kereszteződési barrier sem érzékelhető, ami támogatja azokat a nézeteket, miszerint a két nemzetséget össze kellene vonni.